A második világháború

A történelemben a véletlenek különös ajtókat tudnak kinyitni a jövőbe. És ha kinyílik egy ilyen ajtó, akkor be kell lépni rajta. Voltaire


Benito Amilcare Andrea Mussolini


  1883. július 29. - 1945. április 28.

olasz fasiszta politikus, Olaszország diktátori hatalmú miniszterelnöke 1922-1943 között, 1943-1945 között a nemzetiszocialista Németország Salói Köztársaság miniszterelnöke. Partizánok ölték meg.


Az ifjúság évei 

     Doviában, Észak-Olaszország Emilia tartományában született, ForlíPredappio faluban. Apja, Alessandro Mussolini kovácsmester, anyja, Rosa Maltoni pedig tanítónő volt. Öccse, Arnaldo később a fasiszta kormányzat hivatalos lapja, az Il Popolo d'Italia (Olaszország népe)1901-ben tanítói diplomát kapott, nehezen szerzett állását azonban nőügyei miatt elvesztette Gualtieri Emiliában. szerkesztője lett. A kis Benito gyermekkora szegénységben telt: Benito, Arnaldo és húguk, Edvige is a konyhában lakott. A legidősebb Mussolini-sarj nehéz gyerek volt: eleinte nem beszélt, aztán sokat csavargott, randalírozott. Kisebb botrányok után végül 1901-ben tanítói diplomát kapott,

Mussolini, a szocialista 

     Mussolini apja elkötelezett és szűkebb környezetében elismert szocialistaanarchista marxisták, otthonában pedig több ilyen szellemiségű művet tartott - nem csoda, hogy Benito már 17 évesen anarchistának tartotta magát és részt vett a helyi munkások szervezkedésében. Az sem meglepő, hogy nehezen talált állást: első tanítóskodása után inkább Svájcba ment (1902), ahol a helyi olasz marxisták örömmel fogadták a tehetséges, fiatal újságírót. Itt találkozott Angelika Balabanovával, a poliglott orosz Pjotr Kropotkin és George Sorelszindikalista nézeteivel szimpatizált: már ekkor elhatárolódott a klasszikus forradalmi elképzelésektől, helyette az általános sztrájkot favorizálta, amit a szakszervezetek (szindikátusok) által kinevelt munkásság hajtana végre.  

Benito Mussolini

     Közben jól megtanult franciául és valamelyest németül is, több ideológiájába vágó művet olaszra fordított. 1904-re azonban be kellett látnia, hogy sem újságírásból, sem a politikából nem élhet meg, a hazatéréssel azonban mindaddig várnia kellett, amíg az év végén a trónörökös, Umberto születése örömére általános amnesztiát nem hirdettek. Ekkor hazatért, és megkezdte az addig elmulasztott sorkatonai szolgálatot. 1905 és 1906 során a katonáskodó Mussolini nem politizált, ám levelezéséből kitűnik, hogy egyre inkább eltávolodott Karl Marx eredeti elképzeléseitől, főleg a nemzeti kérdés tekintetében: a belső megújulás támogatója lett, az internacionalizmusról pedig lemondott.  

     Miután letöltötte a szolgálati évét, Mussolini egy ideig ismét tanítóskodott Tolmezzóban, de innen is kénytelen volt távozni nőügyei és a hatósággal adódó összetűzései miatt. 1909-ben végül az Olasz Szocialista Párt (PSI) megbízta azzal, hogy az akkor még Osztrák-Magyar Monarchia részét képező Trento munkásmozgalmi lapját szerkessze. A lap hatalmasat fejlődött, miután átvette a vezetését, ám közben még jobban eltávolodott Marxtól, sőt immár a szindikalistákkal sem értett maradéktalanul egyet. Végül I. Ferenc József látogatása alkalmával még 1909 szeptemberében letartóztatták, és bár az ítélet felmentő volt, Mussolinit nem helyezték szabadlábra. Az újságíró éhségsztrájkba kezdett, erre áttették az olasz határon - Mussolini ügye pedig a parlament elé került. Igaz, a kormány nem volt hajlandó beavatkozni.  

      A szocialista mozgalom hősévé váló Mussolini megkapta Forlíban a helyi pártszervezet titkári pozícióját, és ő lett az újonnan induló helyi lap (Lotta di classe = Osztályharc) szerkesztője is. Az elkövetkező években, 1910-1912 között kiépítette későbbi vezető pozícióját: részt vett minden pártkongresszuson, ahol a párt baloldalát képviselte. Már 1910 folyamán megindította a harcot a PSI szabadkőműves tagjai és a reformista szocialisták ellen, noha sikert nem sikerült elérnie. Kudarcait a líbiai háború ellen tiltakozásul szervezett forlíi általános sztrájkkal tette jóvá - igaz, öt hónapra bebörtönözték. Szabadulása idejére már végleg szakított a szindikalistákkal és a marxi alapokkal (elvetette a szakszervezetekre alapozott hatalomátvétel, a gazdasági determinizmus és az internacionalizmus eszméit, hasonlóan kortársához, Leninhez).


http://hu.wikipedia.org/wiki/Benito_Mussolini




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 1
Heti: 1
Havi: 7
Össz.: 3 676

Látogatottság növelés
Oldal: Arcképcsarnok
A második világháború - © 2008 - 2024 - repeta.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »